Aktív/inaktív alkatrészek a Solid Edge szerelésekben
Gyakran tapasztalom, hogy a tervezők, akik Solid Edgeben kezdenek dolgozni, mivel nem voltak tanfolyamon, nem ismerik a Solid Edgeben rejlő lehetőségeket, így az Aktív/inaktív alkatrészek előnyeit sem!
Manapság gyakorlatilag egy szoftvert megtanulni iszonyú nehéz autodidakta módon. Ennek több oka van:
- A szoftverek tele vannak új funkciókkal, ezért fejlesztik őket. Nem biztos, hogy értjük az új funkciók lényegét, és azt, hogy miért is fejlesztették bele a szoftverbe.
- Nincs idő a mindennapi munka mellett elmélyedni a szoftverben.
Ilyenkor jól jön a tanfolyam. Az egyik legfontosabb érvem a tanfolyam mellett; a tanfolyamon mindenképpen a tanfolyami anyaggal foglalkozik az ember!
Nos, akkor aktivizáljuk magunkat és kanyarodjunk vissza az Aktív/inaktív alkatrészekre.
Amikor a Solid Edgeben egy alkatrészt elmentünk, akkor az alkatrész megjelenítési és geometriai információit külön “stream-ben” tárolja el a Solid Edge. Ennek számtalan előnye van, itt olvashattok róla többet. Abban az esetben ha egy szerelést (összeállítást, *.asm) fájlt megnyitunk, akkor az alkatrészek megjelenítési információit tölti be a Solid Edge. Megteheti, mert azok külön helyen tárolódnak a fájlon belül. Ez azért jó így, mert kevesebb fizikai memóriára van szükség, ahhoz, hogy egy Solid Edge összeállítást meg tudjunk nyitni. Mivel így az alkatrészek geometriai információi nincsenek a memóriában, ezért nem tudunk az alkatrészről geometriai információt leszedni, DE BÁRMIKOR betölthetjük azokat a következő parancs segítségével:
Azoknál a szerelési parancsoknál, ahol szükséges lehet az alkatrészekről geometriai információt “lekérdezni”, a parancs szalagsorán megtalálható az Alkatrész aktivizálás parancs. Ezzel a paranccsal mindig aktivizálhatjuk az alkatrészt. Mindenkit csak bátorítani tudok arra, hogy használja ki ezt a lehetőséget!
Sokszor kapunk olyan kérdést, hogy lehet-e közvetlenül a szerelés fájl megnyitásakor aktivizáltatni az alkatrészt. Lehet, de tudni kell, hogy nincs mindig értelme! A fájl megnyitás ablak jobb alsó részében van a szükséges beállítás ahhoz, hogy mindent aktivizáljunk. Alapértelmezett a Mindent inaktivizál beállítás.
Ha mégis úgy gondoljuk, hogy aktivizáljuk az alkatrészeket, akkor a következő következményekkel számolhatunk:
- Ha az összeállítás nagy, akkor a rendelkezésre álló 2GB fizikai memóriába nem fér bele, ezért meg sem lehet majd nyitni a szerelést. 32 bites operációs rendszer esetében ez egy fizikai határ, teljesen mindegy, hogy felső, közép vagy egyéb CAD szoftverrel dolgozunk. A Solid Edgebe azért fejlesztették bele ezt a megoldást, hogy NE kelljen őrülten erős gépet használni a tervezéshez. Persze azért nem árt, de a feladathoz lehet méretezni a számítógépünket.
- Az összeállítás “lassabban” töltődik be. Persze mert be kell tölteni a geometriai információkat is. Próbáljátok ki a különbséget, egy viszonylag nagy összeállítás betöltését aktív és inaktív alkatrészekkel! Szerintem sokkal produktívabb, ha feladat közben aktivizáljuk a szükséges alkatrészeket.
Már hallom is, néhány konkurencia szoftvereit használó tervező kifogásait: 64 biten teljesen felesleges ennek a “featurenek” a használata, mivel 64 biten korlátlan memória áll rendelkezésünkre! Erre a következőket tudnám válaszolni:
- Először is nem korlátlan. 64 biten 2^64 bit (~4TB) fizikai memóriát tudunk használni, de ebből a Solid Edge 128GB memóriát használhat. Persze ha sok pénzünk van akkor, tehetünk bele ennyi memóriát, de milyen merevlemezt használunk, ahhoz, hogy megnyitáskor a merevlemezről az adatok gyorsan beszaladjanak a memóriába. Próbáljunk csak meg egy 4GB-os home videót átmásolni egyik gépről a másikra!
- Próbáljuk meg meggyőzni a főnökünket a 128GB memória szükségességéről.
Ti milyen számítógéppel dolgoztok?